Községek Magyarországon
fejlec

Kissziget község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Lenti kistérség
Lakosság: 187 fő
Terület: 7.07 km2
Népsűrűség: 26,45 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 92

Fekvése

A Cserta és a Kisszigeti-patak fogja közre. Két tektonikailag kijelölt süllyedék metszi itt egymást. Az egyik az észak-déli irányú, jellegzetesen menedékes völgy, mely a Göcsej területét választja ketté. Ebben folyik a Közép-Zala vizeit összegyűjtő Cserta. A másik, az északkelet-délnyugati irányú, széles talpú völgy valamikor, a vízrendezés előtt mocsaras, lápos vidék volt. Lassú folyású vize, a Kisszigeti patak völgyi vízválasztóval különül el a Tófej magasságában egy másik meridionális völgyben húzódó Felső-Válickától. A két patak által közrefogott település a hajdani mocsárvilág szigetszerű szárazulata volt.

Története

Első biztos említése csak 1426-ban: Zyegyth. A név a település térszíni formájára való utalás, nem okvetlenül vízzel körülvett sziget, hanem a mocsárból kiemelkedő lakható terület volt. Az oklevelek a Karchon Zigete nevet (1568) használták. A területet, valószínű szigetet is a Bánffy család szerzi meg. A nagyhatalmú család mellett van itt tulajdona a mogyorókereki Ellenbachoknak is. Az ő részei előbb Mátyás király ajándékaként Bakócs Tamáshoz, az esztergomi érsekhez kerültek. 1496 után pedig, Ulászló király beleegyezésével a gróf Erdődy család vaszi kezelésbe. A családtól az Őziek kezére került birtokrészt a Bánffyak megszerzik. A Bánffyak magvaszakadtával a XVI. század közepén birtokaik házasság és a leányági örökösödés révén a Nádasdyak kezére kerültek. Ekkor Sziget, bár csak egy kis falu, de földesurai a megye ezen a területén élő leggazdagabb családjai. Összesen tizenegy jobbágycsaládon osztoztak a nagyurak. Nagyon érdekes az az adat, amely arra utal, hogy az egyik legkorábbi dunántúli Eszterházy birtokrész itt volt. Pontosan nem tudni, hogy az első telkeket kitől szerezte, de 1667. május 22-én Soós István, a birtok felügyelője feljegyzést juttat el Eszterházy Pálhoz. Értesíti urát azokról a hatalmaskodásokról, amelyeket Nádasdy Ferenc tisztviselői az Eszterházy-jobbágyokon elkövettek. Jobbágyokat raboltak, az elfogottak közül néhányat Nádasdy jobbágyává tették. A török által gyakran látogatott térségben, a szigetiek is fogyatkoztak, de a mocsarak, a nehezen járható zsombékok közt lakók, mégis viszonylagos védelmet élveztek. Egy irat tudósít arról is, hogy a falu a bécsi hadjárat miatt – 1663-ban – puszta lett, csak 1690 után kezdték újjáépíteni. "Szebeczky" (azaz Zebecke) faluval együtt 3 ház maradt csak (régebben 12 volt). Török földesura Hagida Zed volt, neki évi 8, a szultánnak 5 ft-ot adtak, terménnyel szolgáltak és Kanizsára hosszú fuvart kellett teljesíteni. 1697-ben Kisszigeten egy régi, Szent Miklós templomnak még vannak romjai, de a török által elpusztított falakból már csak két kő látszott. A lakosok katolikusok. Páka filiája lett, ekkor Fekete András licenciatus szolgáltatja a szentségeket. Az 1728-ból való leírás betekintést enged a kis falu mindennapjaiba. Ebben utalást találunk arra, hogy a gyenge minőségű földeket hogyan művelték, gabonájukat hova értékesítik. 1770-ben már kukoricát is termelnek 4 pozsonyi mérőnyi területen. A falu birtokosai 1848-ig az Erdődyek és az Eszterházyak maradtak. A modern közigazgatás kialakításakor a falu a novai járásba és a pákai körjegyzőséghez tartozott. 1922-ben, amikor az ortaházait megszervezték, ide csatolták Kisszigetet is. Volt ekkor a faluban egy római katolikus templom, egy kocsma, 3 szatócs és 2 cipész. 1945 áprilisában gyorsan megszervezték a földosztást. 1948-ban államosítják az iskolát, amelyben az egy osztályban 2 tanító 42 gyermeket tanított. Hamarosan megszervezik a termelőszövetkezetet, ebben 1950-ben 136 tag és 103 családtag dolgozott. Ma már kevesen élnek a faluban, az állandó lakosság kb. 200 fő.

Infrastuktúra

Egyutcás település. Kiépült az ívóvízhálózat, a szennyvíz-és a csatornarendszer, a gázvezeték-, telefon- és kábeltévé-hálózat.

Nevezetességei

XIX. századi harangláb áll a falu közepén, illet egy kis imaházzal is büszkélkedhet. Horgásztavát és haltenyészetét nemrég alakították ki, mára kellemes kikapcsolódást biztosít a tavacska partján létesített pihenő.

Következő községek

Kisszőlős | Kistamási | Kistapolca | Kistarcsa | Kistelek | Kistokaj | Kistolmács | Kistormás | Kistótfalu | Kisújszállás | Kisunyom | Kisvárda | Kisvarsány | Kisvásárhely | Kisvaszar | Kisvejke | Kiszombor | Kiszsidány | Klárafalva | Köblény | Kocs | Kocsér | Köcsk | Kocsola | Kocsord | Kóka | Kokad | Kökény | Kőkút | Kölcse | Kölesd | Kölked | Kolontár | Komádi | Komárom | Komjáti | Komló | Kömlőd

További községek

Balatonfűzfő | Külsősárd | Szőlősardó | Bársonyos | Pusztaföldvár | Sajóecseg | Kisléta | Tolna | Fonyód | Dunaújváros | Hejőkeresztúr | Dunaszentmiklós | Gesztely | Dáka | Nagyvázsony | Dormánd | Csikéria | Várfölde | Fábiánsebestyén | Bácsbokod | Kőszárhegy | Bogács | Komárom | Vésztő | Öreglak | Sáregres | Jászárokszállás | Süttő | Látrány | Siójut | Karancsság | Balatonmagyaród | Kovácsvágás | Lánycsók | Zalaerdőd | Zimány | Medina | Tisztaberek | Kaszó | Csobánka | Zselicszentpál | Nagykorpád | Rum | Zalavár | Tápszentmiklós | Mindszent | Németbánya | Nagyréde | Kokad | Nagyszakácsi